Boldizsár István
Bodnár Éva (Szerző)
Petrás István (Fotó)
Schiller Alfréd (Fotó)
Boldizsár István
festő
(Orosháza, 1897. július 29.–Budapest, 1984. november 20.)
1917-1918-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványa. 1930:
Szinyei Társaság Zichy-díja; 1932: Szinyei Társaság tájkép díja. 1918-ban
Nagybányán Thorma János, 1919-ben Iványi Grünwald mellett dolgozott a kecskeméti
művésztelepen. 1920-1923 között Nemes Marcell támogatásával Münchenben tanult. A
rézkarcolás mesterségét Kubinyi Sándor magániskolájában sajátította el. 1924-től
Budapesten telepedett le, nyarait Nagybányán töltötte. 1929: barcelonai
világkiállítás, bronzérem. 1932-1933-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán
tanult, majd Réti István tanársegédje lett. 1941-1949 között a Magyar
Képzőművészeti Főiskola festészet és alakrajz tanára. A nagybányai iskola
harmadik generációjának utolsó tagja. Összekötő kapocs a nagybányaiak és a
posztnagybányaiak között. Indulásakor a nagybányai festészet hatását
érvényesítette metszetein, festményein. Ferenczy Valérral, Patkó Károllyal
együtt honosította meg a rézkarcolást Nagybányán. Később az Alföld és a Balaton
egyaránt ihlető forrása lett. Dinamikus ecsetkezeléssel, intenzív, jellegzetes
olaj-tempera keverésű telt színekkel festette tanyákat ábrázoló képeit,
amelyekre Koszta művészete hatott. Balatoni képei, csendéletei a műkereskedelem
kedvelt darabjai. Egész sorozatot festett mestereiről, eszményképeiről (Kisfaludi
Strobl, Iványi Grünwald, Csók István, Zádor István). Szervezőmunkájával is sokat
tett elődei kultuszáért. 1977-ben 36 festményét ajándékozta szülővárosának,
ebből 1979-ben nyílt önálló képtár. Halála után megalakult a ~ Baráti Kör, amely
1997-ben emléktáblát helyezett el egykori lakhelye, a Nagymező utcai műteremház
falán.
A könyv antikvár példány, állapota jó.
Kiadó: Magánkiadás
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 1983
Kötéstípus: Vászon
Oldalszám: 120
